Nyafffogás

Szomorú vagyok... Ez a keddi "pihenő nap" közel s távol, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, de a mai sem ígérkezik sokkal jobbnak.

Elvileg este Vitéz Richárddal és Da-WeeD-dal kellett volna összefutnom, de az utóbbinak más programja akadt. Hiába beszéltük meg már előző héten, hogy kedd este találkozunk, mert most mindhárman ráérünk majd. Ő tegnap reggel írt egy üzenetet facebookra - amit én nem is láthattam, mivel az oldal közelében sem jártam - és részéről ennyi volt. Hat óra felé felhívtam, mire közölte velem a tényállást. Nagyon mérges lettem. Aztán megnyugodtam. Később felmentem facebookra és elolvastam az üzenetet. Ismét dühbe gurultam. Az üzenet nagyjából ennyi volt: "Bocs, a ma este nem jön össze (pont)" és ezzel el voltunk intézve... Kár, hogy már sokadjára játszódik el az a halasztgatás.

Szilvivel sem alakultak túl jól a dolgok. Kicsit szomorú volt, fél ugyanis, hogy ráuntam, ami természetesen nem igaz. Nem akarok mindent leírni, majd inkább személyes elmondom, ha össze tudom szedni a gondolataimat. Mellesleg ért egy kisebb baleset: Szilvi véletlenül állba könyökölt és lepattant egy kis darab a jobb oldali metszőfogam jobb sarkából. Nem túl látványos ugyan, de elég furcsa érzés és persze kellemetlen is.

Ma (szerda) reggelre megbeszéltük Apámmal, hogy VÉGRE elmegyünk okmány irodába lakcímet módosítani. 7:45-re jött értem. Én félkor keltem, gyorsan megmostam a még meglévő fogaimat. Lezuhanyoztam. Mire megtörölköztem, Apám meg is érkezett és Anyámnak kezdett el pattogni, hogy neki mennie kell a szervízbe mert várják. Már akkor gyanús volt a dolog. Gyorsan magamra kaptam a ruháimat és már úton is voltunk A SZERVIZBE!

Aztán kiderült, hogy Apám az egészet úgy tervezte, csak én megyek el az irodába, ő csak az autót adja oda. Természetesen nekem semmi kedvem nem volt egyedül menni  és ennek hangot is adtam. Erre jött ezzel a "nagy fiú vagy már, ne kelljen fogni a kezedet" maszlaggal. Mintha nem tudnám egyedül elintézni. Csupán azért akartam vele menni, mert ha nem fogadnak (nem voltam időpontra bejelentve) akkor ő is látja, hogy nem lehet csak úgy betoppanni. Illetve, bármilyen formai hiba esetén ott van és tudunk új papírt írni.

Morogva, de végül beadta a derekát. Elmentünk. Az ügyintéző hölgy, nagyon kedves volt, egyből fogadott. Kitöltöttem a hiányzó rubrikákat és röpke 5 perc alatt kiállította dokumentumot. Apám közben átment a könyvelőhöz, én dolgom végeztével utána mentem. Együtt még elszaladtunk a K&H Bankba és ezzel az ügy le lett zárva.

Még megbízott egy feladattal, át kell vegyek pénteken egy csomagot Szolnokon, amit Vateráról vásárolt. Egy kicsit bosszant, hogy az utóbbi időben csak, akkor keres ha szüksége van valamire.

Nagyjából ennyi történt velem ez idáig. Közben várom a Közlekedési pályák 2. ZH eredményeket. Remélem arról már jobb hírekkel szolgálhatok.

Lábjegyzet: Lehet, hogy inkább dolgozni kellett volna mennem?

UPDATE: A ZH sikerült 67 ponttal, ami hármas. Megkértem a Tanárt, hogy mondjon egy összesített eredmény is. Az eredmény 72,5%, ami hármas. Persze 75%-tól négyes lenne, de nagy ívben leszarom!

+1 = Üzemszervezés

Ma reggel egy hatalmas gombóccal a torkomban keltem. Hamar ráébredtem, hogy miféle szörnyűségek várnak rám a nap folyamán: Először az üzemszervezés ZH-mat kell megtekintenem és ha tudom, ki kell harcolnom a kettest. Másodszor pedig meg kell írnom a közlekedési pályák 2. ZH-t.

Mondanom sem kell a buszokra millióan vártak. Késtek is rendesen 20 perceket. Ismét kiderült, hogy elég sok buszvezető tirpák pöcs. (de persze nem mind) A 8:15-ös busz helyett kénytelen voltam a 8:45-össel menni, ami 9 óra körül indult.

Pesten vettem bérletet és eltömegközlekedtem a "Z" épülethez. Megkerestem a Tanár irodáját. Meglepetésemre nem voltam egyedül. Tíz perc múlva sorra kerültem, de alig voltam benn 3 percet. A Tanár gyorsan megnézte a ZH-t.

Megmutatta a hibáimat: Az első feladat 7 pontos lett a 8-ból. A maradék egy pontot, azért nem kaptam meg, mert nem számoltam ki két olyan értéket. Ezek kiszámítására - legjobb emlékezetem szerint - nem volt utasítás a kérdésben.

A második kérdés nulla pontos lett, mert a kérdésben nem vettem észre a "folyamatos gép működés" mondat részt, csak a "legrövidebb átfutási időt". Természetesen én - az utóbbit alapul véve - a párhuzamos művelet kapcsolással kiszámoltam az átfutási időt, így valóban a legrövidebb átfutási idő jött ki. Ehelyett azonban a vegyes kapcsolásos verziót kellett volna kiszámolnom, amit én meg is tettem, szimplán azért, hogy bizonyítsam: a párhuzamos kapcsolás a legrövidebb. Persze ez még nulla pontot ért, mivel a párhuzamosat tekintettem végső eredménynek.

A harmadik és egyben utolsó feladatban rá kellett jönni, hogy intenzív növelésről van szó, ez megtörtént. Az erre vonatkozó képletet kellett felírni, ez is megtörtént. A képletet kicsit átalakítani, ez is megtörtént. És végül be kellett helyettesíteni. Itt sajnos elrontottam a dolgot és rossz eredményt kaptam. A feladat így ki nullázódott.

Tehát hiába tudtam én a dolgokat jól. Egy figyelmetlenül elolvasott kérdés miatt kinullázódott az egyik feladatom. Ez világos. A másik feladatom meg csak azért, mert elrontottam a behelyettesítést. Hiába a mögötte lévő tudás, ugyanúgy nulla pontot ért, mintha nem tanultam volna. De kérdem én, hol van ebben az igazságosság? Egy tanult diák, aki jó módszerrel oldja meg a feladatát, de hibásan ugyan annyit ér, mint az, aki nem tudja? Szerintem nem!

Végül, megkaptam a plusz egy pontomat, mert a dolgozatomon látszott, hogy tudom az anyagot, és így végre sikerült abszorbeálnom az Üzemszervezés nevű tantárgyat.

A fogadó óra után kerestem egy helyet, ahova leülhettem Közlekedési pályákat tanulni. Mondanom sem kell tévedtem, amikor azt hittem üresek lesznek a tanulók. Kb. 20-25 percem ment el csak azzal, hogy körbe járjam az Egyetem területét egy nyavalyás asztalért és székért. Végül az "R" épület 3. emeletén sikerült letelepednem. Egy órát tanultam, aztán átcammogtam a "CH" épületbe, és ott folytattam.

Délután egy órakor végzett az első csoport és beengedtek minket az előadóba. Nagyjából 20 perc alatt leírtam, amit tudtam, aztán elindultam haza.

A nap további része pihenéssel telt. Még este autóval elszaladtunk Szilvihez tiszta ruhákért, illetve összefutottunk Vitéz Richárddal. Mentünk pár kört a városban, közben beszélgettünk és amilyen hirtelen jöttünk, olyan hirtelen haza is mentünk.

Fáradtságom ellenére nagyon nehezen aludtam el és utána többször is felébredtem.

+1?

Írtam az Üzemszervezés gyakorlatvezetőmnek, hogy szeretném megtekinteni a zárthelyimet egyrészt, hogy megtudjam, mit rontottam el, másrészt, hogy megpróbáljam kiharcolni azt a plusz egy pontot, ami a ketteshez kell.

Annak ellenére, hogy vasárnap délután van, kb. negyedórán belül megkaptam a választ, szóval le a kalappal előtte!

Tudni kell ugyanis, hogy sok oktató egyáltalán nem szokott választ írni a nekik küldött e-mailekre, mint például Szabó Attila. Szerintem ezt egy ilyen felelősségteljes pozícióban nem lehet és nem is szabad megcsinálni, hisz a megfelelő Tanár-Diák kommunikáció mindenki számára nagyon fontos. Természetesen fenntartom a technikai hiba lehetőségét is, ezért ebben az esetben Én kérek elnézést az alaptalan vádaskodásért.

Visszatérve az eredeti vonalhoz: A gyakorlatvezető megírta, hogy az elméletet oktató tanárnál lehet megtekinteni az irományt. Szóval, holnap irány a "Z" épület és megpróbálom azt a fránya egy pontot kiharcolni. Esélyem ugyan nem sok van, mivel sok embertől hallottam, hogy pontok tekintetében nem túl engedékenyek.

Kívánjatok hát nekem sok szerencsét. Egyrészt ehhez, másrészt a délutáni Közlekedési Pályák 2. ZH.-mhoz. Jelenleg ez utóbbira készülnék, ha éppen nem blogot írnék. Szóval, mindenkinek Jó éjszakát és Sikeres hosszú életet kívánok!

Ladytron

Kedves Da-WeeD!

Mivel már elég régóta meg szeretném neked mutatni a "Ladytron" nevű együttest, - de eddig még soha sem sikerült - készítek neked róluk egy rövid posztot, amiben meghallgathatod az általam kedvelt zenéiket. Remélem lesz egy-kettő, ami neked is tetszik.

Kis háttér infó a bandáról: Ez egy brit electro-pop csapat, két női (Helen Marnie és Mira Ayoro) és két férfi (Daniel Hunt és Reuben Wu) taggal. Mind a négyen szintetizátoroznak, de hogy a hangzás ne legyen túl egyoldalú, a két hölgy és olykor Daniel is mikrofont (vagy az utóbbi gitárt) ragad.

Mira eredetileg bolgár származású, ezért némelyik számuk szövege ezen a nyelven íródott. Nem kell hát meglepődni ha egy-egy dal szövege enyhén oroszos beütésű.

Zenéjüket több játékból, filmből vagy akár egy-egy sorozatból, reklámból ismerhetjük.

Itt van elsőként a "Ghosts" című számuk, amit a Need For Speed - Undercoverban vagy a Sims 3-ban hallhattunk:

Folytatásként itt a Need for Speed - Carbon egyik betétdala a "Fighting in Built Up Areas"...:

... és a 2006 FIFA World Cup  betétdala "Destroy Everything You Touch":

Ha már túl vagyunk az előételen, akkor itt egy olyan is, amit sehol sem használtak fel, pedig igazán lehetett volna. Meghallgatását nagyon ajánlom. Ez a "Little Black Angel" egy valódi party zene:

Ha ez előző nem tetszett, akkor ezt inkább hagyd ki, mert ez is hasonló. Az értelmetlen refréntől, - ami sok számuk értékét csökkenti - eltekintve egész élvezhető. "Deep Blue":

FIFA 09 - "Runaway" Nem rossz, de ha már unod a zenéjüket, akkor  inkább ugord át:

"Seventeen" Egy újabb érdekes hangzás világú szám. Szöveg szempontjából elég semmit mondó egy szám. Monoton, értelmetlen, de azért elviselhető vagy SKIP-pelhető.:

"Ace of Hz" A FIFA 2011-ben van benne. Szerintem egy szar, meghallgatása nem ajánlott, de ha függő lettél, akkor hajrá.:

Ezek a számok a csapat "best of" albumáról származnak. Tudom, hogy a végére kellett volna hagynom a legjobb zenét, de nem tettem. Akad még egy-két jó daluk, de úgy érzem ennyi bőven elég volt ahhoz, hogy kedvet kaphass.

Még egyszer, remélem nem volt mindegyik emészthetetlen a számodra.

Átok és csoda - Érthetetlen világ...

Tegnap este felnéztem a Közlekedés Üzemi Tanszék oldalára, eredmény reményébe. Nem okoztak csalódást az oktatók, mert az eredmények - alig kevesebb, mint két nappal később - már fenn voltak. Nagy nehezen megnyitottam a PDF-et, de ami benne volt nem nevezhető boldogítónak.

A ZH megírása után, úgy éreztem, hogy az elméleten el fogok hasalni, mivel elég kevés kérdésre tudtam a választ és azt se biztosan. Ellenben a gyakorlatom majd frenetikusan jól lesz, hisz minden feladatot megoldottam, és le is ellenőriztem.

Ezzel szemben a végeredmény teljesen mást mutatott: Az elméletem éppen csak, de meglett. 8,5 pont (minimum: 8 pont, maximum: 16 pont). Nagy megdöbbenésemre azonban a gyakorlatom csak 7 pontos lett! Tehát mindössze egy ponttal kevesebb, mint a minimum.

Ezt egyszerűen fel nem tudom fogni,...     hogy mindig ez történik velem...    
Ha egy ZH-ról azt hiszem megbukok rajta, akkor szinte biztos, hogy sikerül!! Viszont ha csak egy kicsit is jóra számítok, akkor halál biztos a bukás!!! Ezt így higgyétek el, ahogy mondom!!!! Milyen undorító, szemét szokása ez a sorsnak!!!!!

Tudom, hogy örülnöm kellene a az elmélet-nek, de nem tudok. Igaz, jelentősen rosszabb lenne a helyzet, ha azon is megbuktam volna, de ez sem javít a dolgok fényén.

Teljes a tanácstalanság: Mit ronthattam el? Erre a kérdésre feltétlenül meg kell tudnom a választ, különben ismét csak fejjel rohanok majd a falnak.

Továbbá megpróbálom, kiharcolni azt a plusz egy pontot, de kötve hiszem, hogy sikerül. Elég sok embertől hallottam már, hogy azért nem kapta meg a jobb jegyet, mert "elvi hibás" a megoldása.

Ismét egy sóhajok hídja poszt

Íme, ismét itt van egy "Sóhajok hídja" kategóriába tartozó poszt. De mi teszi őket oly különlegessé, amiért külön csoportot érdemelnek?

Ezek posztok azért különlegesek, mert egy-egy ZH előtti estén/éjszakán/hajnalon születnek, mikor a szemeim már majd le ragadnak, de a tananyag csak nem akaródzik fogyni. Poszt helyett, akár Homéroszi segélykérésnek is nevezhetnénk őket, mivel ő maga is, eposzai első fejezetiben, erőért, tudásért és ügyességért fohászkodik az Istenekhez, művei megírásához.

A címét a műegyetemi Sóhajok Hídjáról kapta, amit a diákok neveztek el így. Ez a híd köti össze a könyvtárat, ahol a diákok tanulnak ZH előtt, és a "K", mint központi épületet, ahol a diákok megírják a ZH-t.

Holnap reggel 8-kor Üzemszervezés 2.ZH. Hiába van már rutinom az Egyetemi életben, az előző esti aggodalmat nem sikerült megszoknom. Most is ideges vagyok kissé, bár a tananyaggal nem állok olyan rosszul, mint szoktam. Az első ZH-m meglett, szóval a teljesítési kényszer terhes sem nyomja a vállaimat. PótZH van, GyakIV van, legfeljebb a gyakorlaton szerzett pluszpontokat bukhatom el. Ezeket persze nem szeretném eltékozolni, mivel jelenleg 4 db van, ami a ZH gyakorlati részéhez szükséges minimum pontszám fele. Ez azért nem rossz. Viszont az elmélet kész zsákba macska. Az első ZH-hoz adtak ki egy kérdés sort, ami alapján fel lehetett készülni, valamennyire, de a mostanihoz semmi. Reméljük a legjobbakat.

Elvileg az egész napom a tanulásról szólt volna, de a valóság szinte teljesen más lett. Az internet, számítógép...stb megint elvett az időmből, nem is keveset, bár erre már számítottam. Nem vagyok rajta meglepődve. A tanulás java része mindig sötétedés utánra vár. Ekkor tudatosul a felismerés: "Holnap számonkérés!"

Este fele, még a bagoly üzemmód beállta előtt, egy kis gondolat elterelésképpen összefutottam Vitéz Richárddal és Da-WeeD-dal. Kaptam tőlük egy kis ajándékot, születésnapomra (utólag is). Hiába mondtam nekik, hogy nem kérek semmit, nem vették komolyan dolgot, de ezért nem hibáztatom őket. A meglepetésem nem más volt, mint a Black Sabbath - Paranoid című albuma, ami már megvan bakeliten, de lejátszó híján nem tudom meghallgatni.

Minden esetre nagyon szépen köszönöm, srácok. Ígérem meghallgatom, lehet tanulás mellett. Hátha segít. :D

A beautiful day

Csaknem másfél hét szünet után ismét kedvet kaptam a blog íráshoz. Mitől és miért? Egyszerűen azért, mert jó napom van (volt).

Tegnap reggel szokás szerint Pestre utaztam. Viszonylag korán érkeztem a buszmegállóba és mivel láttam, hogy a 7:45-re már elég sokan várnak, beálltam a 8:00-hoz. Nem sokkára be is futott a buszom, hamarabb mint az előbb említett, nem kis meglepetést okozva a 11-es kocsiállásnál várakozóknak.

Természetesen pár vénasszony megint azt hitte, a koruk miatt, előbb szállhatnak fel, mint bárki más, de inkább rájuk hagytam a dolgot, úgyis volt elég hely. Sőt, talán én voltam az egyetlen, aki egyedül ült. Egy dolgot meg szeretnék jegyezni: "Eddigi életem során úgy vettem észre, szinte mindig hozzám ültek le legutoljára az emberek. Nem tudom miért? Talán az ülésre rakott cuccok, miatt vagy én nem vagyok szimpatikus. Lehet nem kellene ennek örülnöm, de mégis azt teszem."

Fél tíz körül érhettünk Pestre. Elmetróztam az Astoriáig, onnan villamossal a Bertalan Lajos utcához. Az Üzemszervezés gyakorlat a szokásosként folyt le: Először leadták a tananyagot (e heti tananyag: Háló tervezés), aztán pedig egy írásos számonkérés, amivel plusz pontokat lehet szerezni. Közben kiosztották a két héttel ez előtti kis feladatot. Hibátlan lett, +2 pont. Az óra végén kivittem a kidolgozott példát, a tanár gyorsan megnézte az eredményeket és rá firkantotta az újabb +2 pontomat.

Utána Közlekedési pályákkal folytatódott a napom, amin nem tudtam túlzottan figyelni, bár akartam volna. Az óra - szokatlan módon, - elég rövidre sikerült így 1 órakor már úton voltam haza felé. Visszamentem a Stadionokhoz és felszálltam a 13:45-ös buszra. A vén büdös öregasszonyok megint megelőztek a felszállásnál, pedig én értem oda elsőnek. Továbbá sikerült egy húgytól bűzlő vén kripta szökevény mögé leülnöm, de ezt a kis apróságot leszámítva, minden simán és zökkenő mentes volt.

A szokásostól eltérően a nagy buszmegállóban szálltam le. Lesétáltam a Szervizhez, beadtam apámnak az iskolalátogatási papírokat. Egészen zárásig ott maradtam beszélgetni, ami most "sokkal jobban ment", mint legutóbb. Zárás után megkértem vigyen haza. Útközben megálltunk a Lokodi utcában és segítettem felvinni egy TV-t, amiről kiderült, hogy nem sikerült megjavítani. Ugyan az a hiba, a több órányi szerelés, tesztelés, járatás után. Nincs értelme javítani. A készüléket nekünk adták kezdjünk vele, amit akarunk.

Öt óra felé végre hazaértem. Ettem egy kis sajtos tésztát (ez volt a reggelim). Aztán vártuk a szerelőket. Kb. hat óra felé érkeztek meg és nagyjából fél óra alatt megcsinálták a netet és kábel TV-t. Szóval mostantól újra van itthon internet.

Az estémet Szilvivel töltöttem. Én neteztem, Szilvi az Amerika Kapitányt nézte, de szokás szerint 5 perc után bele aludt. Teljesen reménytelen ez a nő...

Kb. 11 óra felé feküdtem le. Jó volt végre úgy ágyba bújni, hogy másnap nem kellett sem korán kelnem, sem utaznom, valahova.

24

Elgondolkodtam: Mire jutottam eddigi életem során? Mit sikerült elérnem, abból, amit fiatalon elképzeltem magamnak 23-24 éves koromra?

Lássuk csak:

• Diploma
• Barátnő
• Lakás (külön élés)
• Autó
• Munkahely
• Pénz

Talán jövőre szebb leszek és gazdagabb.

Most hova tovább?

Nem tudom mit csináljak, a tegnapi események fényében. A freeblog szerver összeomlása után kb. negyedévnyi "emlék"-em veszett el. Egy olyan időszakról, ami nagyon emlékezetes a számomra.

Felmentem Grafúr oldalára, hogy megnézzem ott mi történt. Ő meglepően nyugodtan és megértően fogadta adatvesztést. Lásd a blogjában. Nem kicsit csodálkoztam is rajta. Mentegette az adminisztrátorokat, mondván, hogy ők nem tehetnek róla, hogy ők megpróbálták helyre állítani dolgot, és hogy nekik ebből valószínűleg semmi pénzük nincs, sőt lehet ők fizetnek rá.

Kérem, ne legyünk már ennyire naivak! Ha valamibe időt, energiát és pénzt kell bele fektetni, úgy hogy utána a megtérülés nulla és mínusz végtelen közé esik.... NA ILYEN NINCS! A semmiért senki sem mozdítja meg a kis ujját sem.

Mellesleg én még egy nappal később sem tudok megértő lenni. Hiába ingyenes a szolgáltatás, ez ígyis-úgyis egy kellemetlen eset, amit egy szimpla "Elnézést kérünkkel", és egy félmegoldásnak szánt google readerrel nem lehet elsimítani.

Persze én is hibás vagyok, amiért nem csináltam mentést az oldalról. Utólag persze megtettem, egy újabb katasztrófa elkerülésére, de ez már csak pofon a szarnak.

Nem tudom mi tévő legyek. Maradjak itt és ezentúl csináljak biztonsági mentést vagy váltsak. Valószínű az előbbi lesz, de azért még eljátszom a gondolattal.

Összeomlás!

Sziasztok!

Mint azt láttátok eltűnt a bejegyzéseim nagy része, augusztus 24.-étől kezdve. Ezt a freeblog szerverének köszönhetjük. A szerkesztő(k) volt(ak) olyan kedves(ek) és csináltak egy importálót, amivel elvileg vissza lehet állítani az elveszett posztokat.

Kár, hogy nem ők szopnak vele, ha már egyszer ŐK a hibásak! Minden esetre megtettem a szükséges lépéseket és kerek KÉT bejegyzést vissza tudtam állítani. Nem valószínű, hogy többet sikerül majd, úgyhogy KÖSZÖNÖM KEDVES FREEBLOG!!!! KAPJÁTOK BE A FASZOMAT!!!!

A blog egyelőre nyilvános marad...